az ablakodból látni
ahogy a tejútrendszer medrébe
hajlonganak a fák
éjjelente égei-tenger hulláma a párnádon
a hajam és sodrásom gyűrődései
ráncolják a lepedőt
te nem a derengés vagy bennem
hanem az eső
a lakásodban szeretek
mezítláb járni mert úgy érzem
sokkal inkább tartozom
hozzád így mezítelen talppal
és amikor arra ébredek
hogy a padláson zörögnek
a madárcsontok nem félek
akkor sem ha seregély
voltam régen
/megjelent itt/
